Ezt a blogot azért hoztam létre mert sajnos az iskolákban nem az igazságot tanították nekünk anno! Hogy most mit tanítanak erről azt nem tudom, jó pár éve nem koptatom már az iskolapadot. Az Európai hatalmaknak állt érdekében az igazság elferdítése amihez találtak partnereket a határainkon belül is sajnos.
Az egész ferdítés onnan indult, hogy kik is a Magyarok? Az Ázsiai nemzetek tényként kezelik azt, hogy a Hunok az őseink. A Kínaiak például nem is értik mit keresgéljük a múltunkat a finn-ugor család környékén, ugyan így vannak ezzel a Finnek is, elutasítják a közös múltat.
Vannak Európai antropológusok is akik évtizedekkel ezelőtt kimondták azt, hogy a Magyarok és Finnek közös ős elmélete hülyeség. A legjobban talán azzal lehet magyarázni eme hazugságok sokaságát amit a 19. század elején Talleyrand tanácsolt Napoleonnak:
„A Magyarok felnéznek az őseikre, büszkék a múltjukra, vedd el a múltjuk és megtörnek.”
Hogy pontosan mikor is kezdődött el ez a szervezett hazugság áradat azt már homály fedi, de rajtunk múlik mikor vetünk véget neki!
Ami ezzel kapcsolatban nagyon szembetűnő az a Magyarság elnevezése, Hungary… Most akkor nem a Hunok az őseink?
Az Európai történelem azt mondja, hogy Attila halála után törzsi viszályok, széthúzás okozta a Hun birodalom bukását és a Hunok szétszéledtek, többségük vissza keletre.
A mi őseink is keletről jöttek és nincs említés a hunokkal történt találkozásról ami igen csak érdekes dolog.
Az a meghamisított tény, hogy a magyarok a besenyők miatt kezdtek nyugatra vándorolni kicsit abszurd, ugyan is a magyar törzsek szövetségesként kezelték a besenyőket a betelepüléskor. Árpád vezér a bizánciakkal szeretett volna szövetséget a bolgárok ellen amit Bölcs Leo elutasít és ellenjavaslatként felajánlja Árpádnak a besenyők elleni szövetséget
/oszd meg és uralkodj/. Későbbiekben /894 körül/ viszont Bölcs Leo ajánlott szövetséget a bolgárok ellen amit Árpád elfogadott és kihasználva az alkalmat elindította a honfoglalási hadjáratokat. A bolgárok elleni hadjáratokban a magyar és besenyő hadtestek összehangolt támadásokkal verték szét a bolgár seregeket.
Miért is kerestek őseink új hazát ha nem kergették őket, meg kiknek lett volna olyan ereje, hogy azt a népet megfutamodásra kényszerítse amely nép aztán könnyűszerrel verte le az európai seregeket, a bizánciakat?
Egyetlen elfogadható magyarázata van a magyarság kárpát-medencébe történő behatolásának, az pedig Attila örökségének a visszaszerzése és védelme! Ugyan is a frankok a hun birodalom felbomlása után zsákmányszerző hadjáratokat vezettek a volt hun területekre és zsákmánnyal megrakott szekerekkel tértek haza. Ezeknek az úgynevezett avar kori „kincseknek” manapság is milyen nagy az értéke.
Őseink a kárpát-medencébe jövetelkor nem nagyon ütköztek ellenállásba, Délről a Bolgár királyság fejtett ki komoly ellenállást de azt a besenyőkkel és a bizánciakkal legyűrték a magyarok. Északról Szvatopluk morva fejedelem jelentett komolyabb erőt akit végül is könnyedén legyűrtek az őseink 894ben. Alig fejeződtek be a honfoglaló harcok a bizánci császár különbékét kötött Simeon bolgár királlyal amivel mintegy hátba szúrta a magyarokat.
A Nyék és Jenő törzsek a csatlakozott besenyőkkel karöltve védelmezik a bolgároktól a betelepülő magyarságot és igen komoly veszteségek árán de sikerül visszaverniük Simeon támadását. Simeon belátta, hogy képtelen visszaszerezni az elvesztett területeket és visszavonult. A Jenő törzs szenvedte a legnagyobb veszteségeket a védelmi harcokban, amiért Tas fia, Botond kicsivel később/921/ alaposan megfizet a becstelen különbékéért a bizánciaknak, évekig adót fizethetnek. Árpád fia Levente is ezen védelmi harcokban veszti életét, tehát nem a besenyők által halt meg hanem velük szövetségben harcolva!
A honfoglalás befejeztével kalandozó hadjáratokba kezdtek őseink, sokszor valamely európai uralkodó felkérésére léptek be egy-egy csatába amolyan zsoldos seregként, de leginkább önálló kalandozó hadjáratokat vezettek. A miértre egyszerű lenne a válasz: zsákmányszerzés, de van 1 elfogadhatóbb verzió is amibe jól belegondolva nem is olyan hihetetlen.
Árpád vezér a honfoglaláskor követeket küldött a kárpát-medencei törzseknek, hogy ő Attila vérbeli leszármazottja és jogos örököse, aki elfogadja, behódol az teljes jogú csatlakozott nép lehet, aki ellenáll azt eltiporja, volt aki ellenállt/Laborc, Salán, Gelu/.
Miután maga Árpád is Attila leszármazottjának tartotta magát így kézenfekvő a válasz, a frankok által elhordott kincsek visszaszerzése miatt indítottak kalandozó hadjáratokat.
Mert egy egyszerű zsákmányszerző hadjáratot miért is vezettek volna őseink 2000(!)km-es távolságra is?
Vannak feltételezések melyek úgy tartják, hogy a magyar szent korona is létezett már és az Attila koronája volt. Ha megnézzük a koronát akkor láthatjuk rajta, hogy az inkább keleti stílust(Bizánc) képvisel mint nyugatit, így elképzelhető** ez a verzió is…
Itt jön a képbe Augsburg/955/ A kor legerősebb és legszervezettebb seregét a kor legnagyszerűbb katonai vezetőjével/Bulcsú/ legyőzzön egy olyan sereg amelynek ez idáig esélye sem volt még részsikerekre sem velük szemben… érezhetjük úgy, hogy valami nem stimmel, joggal!
A nyugati krónikák szerint az elbizakodott magyarok megálltak Augsburg városánál, hogy megostromolják… Több olyan tény is van ami ezt megcáfolja:
1. A magyar seregek könnyűlovas hadtestekből álltak, nem voltak gyalogosokkal és ostromgépekkel felszerelve, a gyors hadmozdulatokat tartották az egyik fő erényüknek!
2. Kettő magyar hadtest tartózkodott azon a területen, az egyik Lech-mezőn a másik pár kilométerrel arrébb. Ha tényleg ostrom volt akkor miért csak az egyik hadtest volt ott?
Akkoriban 1 magyar hadtest 3-6 ezer főt számlált. Pár ezer emberrel Bulcsú nekiállt volna 1 ostromnak gépek nélkül és folyóval a hátában?
3. Bulcsú a kora legzseniálisabb hadvezérének számított, jelenleg is kötelező tananyag az amerikai katonai akadémián a hadvezetése! Vajon egy ekkora hadvezér képes elkövetni olyan hibák sorozatát amik ide vezettek? Gépek nélkül ostromhoz kezd olyan terepen ahol nincs menekülési útvonal szétosztott sereggel? Ráadásul a kor legfejlettebb hírnöki és felderítői rendszere volt kiépítve a magyarságnál! Ugyan is a hadtestek közt illetve a hátország és a hadtestek közt hírnöki posztokat létesítettek így a levelezést nem 1 lovas vitte végig, hanem több friss lovas és napi szinten ezáltal 200-300km-es távot tudtak megtenni. A menetelő vagy megpihent sereg körül állandó megfigyelő csapatok voltak. Így hogyan is eshetett meg az, hogy a nehézpáncélzatú Német csapatok hátba támadják a könnyűlovasságot?
Itt jön a képbe 1 magyarázat, a szent korona! Elképzelések szerint I.Ottó király a magyar szent korona visszaadása ürügyén hívta meg Bulcsút egy tárgyalásra. Bulcsú elfogadván a meghívást meg is jelent Lech mezején 1 hadtesttel és egyet hátrahagyván. Mikor a csel kiderült addigra a magyarokat a vár, a folyó és a német seregek fogták közre. Innentől már ismerjük a krónikákat arról, hogy milyen súlyos vereséget szenvedtünk és ezért hagytuk abba a kalandozásokat, a fele sem igaz!
Az igaz, hogy Bulcsú, Lehel és Súr vezért elfogták(!) és kivégezték a csata után és ez nagy érvágás volt a magyarságnak, de a megmaradt hadtest miután hírét vette az árulásnak olyan megtorlásba kezdett amilyent még nem láttak a németek…
Nem véletlen, hogy az úgy nevezett hatalmas győzelem után a Németek még sok-sok évig nem mertek a magyarság ellen hadjáratot vezetni.
Nem ejtettem szót még 2 jeles dátumról, 907 - Pozsony és 933 – Merseburg.
907 Pozsonyi csata: A Keleti Frank birodalom Liutpold bajor herceg vezetésével megtámadta a honfoglalást éppen csak befejező Magyarságot. A honfoglalásunk előtt kb 100 évvel vezettek már a frankok zsákmányszerző hadjáratot a kárpátmedence ellen és igen sikeresek voltak, szekérszámra vitték ki a kincseket. Ezért úgy gondolták, hogy ugyan azzal a taktikával ismét sikeresek lehetnek... tévedtek! Nem számoltak Árpád fejedelemmel- egyes vélemények szerint azért bátorkodtak a németek támadást kezdeményezni őseink ellen mert Árpád halálhírét kapták, 60 év körüli volt Árpád ekkor és ez igen magas kor volt abban az időben és az tény, hogy nem sokkal a csata után Árpád is meghalt.
A lényeg, hogy a hibás katonai vezetésüknek köszönhetően* a mintegy 100.000 fős német sereg megsemmisült miközben a magyar seregek nem szenvedtek komoly veszteségeket.
*A bajor sereget két hadoszlopra osztva a Duna két oldalán vonultatták fel. Az északi (bal parti) erősebb sereg vezére maga a fővezér, Luitpold őrgróf volt, a délié (jobb parti) pedig Theotmár érsek. A párhuzamosan haladó hadak között úszott lefelé az utánpótlást biztosító flotta Sieghardt parancsnokságával. A magyarok célja az volt, hogy a számbeli túlerőben levő, de megosztott ellenség ne egyesülhessen egy döntő csapásmérésre. Ehhez először a csapatok átkelését, s az utánpótlás lehetőségét kellett megakadályozni. Így a csata első napján taplós nyilakkal felgyújtották a német hajókat. Sieghardt is csak néhányad magával menekült meg, s vitte a hírt a királynak Ennsburgba. A magyar csapat lovas íjászai Július 5.re teljesen felőrölték a Ditmár vezette seregrészt. Megsemmisítették a Luitpold őrgróf vezette sereget is. Elesett maga Luitpold, Ditmár érsek, két püspök, három apát, és tizenkilenc gróf. A legenda szerint az üldöző magyar lovasság levágta a menekülőket, majd Ennsburghoz érve színleg megfutott. A vár őrsége lépre ment, és üldözésükre indult. A visszaforduló magyar lovasság megsemmisítette az „üldözőket”. A menekülő király is csak nehezen jutott el Passauig.
933 – Merseburg
Azt tanították nekünk az iskolában, hogy 933 és 955ben súlyos vereséget szenvedett a Magyarság és ezért leálltak a kalandozó hadjáratokkal. Pár dolog ami megcáfolja ezt a hülyeséget:
- A Magyar hadtestparancsnokok az előnytelen környezeti körülmények miatt a visszavonulás mellett döntöttek. Ugyan is szakadt az eső és a felázott talajon a Magyar lovasság nem tudott volna olyan gyors manővereket végrehajtani amilyenekkel a csatákat szokta eldönteni, illetve az esőben a nyilak is használhatatlanok lettek volna.
- Több nyugati krónika is vértelen győzelemnek hívja a Merseburgi csatát.
- Ha ténylegesen súlyos vereséget mértek őseinkre akkor miért nem jöttek ütni a vasat amíg meleg? Igen súlyos katonai hiba az ha a legyőzött ellenfelet hagyjuk talpraállni.
- 933 – 955 ezen 2 esemény közt 22 év van! 22 év alatt 1 generáció felnő, tehát ha mind a 2 csatavesztés súlyos áldozatokkal is járt volna akkor is annyi idő elteltével nem jelenthetett volna annyit, hogy megtorpanjanak az őseink.
** A Magyar szent korona származásáról több írást is olvastam, vannak teóriák rá bőven, beszélgetéseim is voltak ez ügyben, több ember elképzelését is meghallgattam, elolvastam.
Ezt az egész írásomat 1 vonalon vezettem végig, a honfoglalást, a koronát és a kalandozásokat. Több verzió is lehetséges ezen történésekre, de a simán józan paraszti eszünkre hallgatva, a történéseket összerakva a mit,miért, hogyan és mikor kérdésekre kapott válaszok alapján talán ez a megfelelője az igazságnak.
